2013. december 23., hétfő

Bántalmazott gyermekek-gyermekrabszolgák!

Nyisd meg a te szádat amellett, aki néma, és azoknak dolgában, akik adattak veszedelemre.  Példabeszédek 31:8
Kedves Olvasó!
Kérem nézze meg a filmet, mert a történeteim róluk fognak szólni.

Gyönyörű Rabszolga (film)



Az elmúlt években sok minden történt velem. Megismerkedtem, leveleztem elítéltekkel. A legtöbbjük gyilkosságért ül. Azt hittem ennél rosszabb nem létezik.   De a leggonoszabb, legmegrázóbb azoknak a gyerekeknek a sorsa volt, akiket molesztáltak.
Sokan  szervkereskedők, emberrablók, pedofilok kezébe kerültek.

Néhányukkal találkoztam. A sorsuk közös.A legtöbbjük nem kell senkinek.Nem mernek beszélni,segítséget kérni.



Ezt értem. Nekem sem hittek. Pont azok, akiktől segítséget vártam.A molesztáló szülőnek vannak jogaik,de nekem,és a gyerekeknek nincsenek.Egy kollégám azt mondta:ne haragudj nem akarok évekig bíróságra járni.De hányan károsodunk,és leszünk áldozatok,mert ki merünk állni,és harcolni ezekért a gyerekekért?



Két lelkipásztor állt mellém. Csak ők tudták egyedül,min megyek keresztül a gyerekek miatt.


A szégyen, a csalódás, évekre megkötözött velük együtt. De egy nap úgy döntöttem, a saját fájdalmaim mellett vállalom a gyerekekét is , mert van Valaki, aki az enyémet is elhordozza.Számára a gyerekek fájdalma és élete  
mindennél fontosabb.

Ahogy a bántalmazott gyerekek, én is csalódtam. Felnőttekben,akik elfordították a fejüket. Akik megtagadják őket,engem pedig hazugnak tartanak,mondván,csak kitalálom a történeteket,többek között azért,hogy több pénzt kapjak.Nem segítenek, pedig tudnának.Magamra hagytak,tegyek amit akarok.Leráztak.Nyomoztak utánam,hogy találjanak ellenem valamit.Nem értem miért.Majd az egyik,hölgy azt mondta,te lakásért vállaltad ezt.A baj csak az ezzel,hogy se lakásom,se vagyonom.Csak a 28 éves AIDS beteg fiam, aki mellettem maradt.Vele együtt éltük át a borzalmakat.De még soha nem panaszkodott!




Az egész tíz éves koromban kezdődött. A szomszédunk megerőszakolta tízéves lányát,majd felakasztotta magát.Egy család, akik az ördög mesterművének áldozatai lettek.Én is tíz éves voltam akkor.Az apám alkoholista bűze évekig elkísért.Az anyám elméje pedig szép lassan elborult.Nem szerettek,nem akartak engem. Nincsenek róluk szeretetteljes emlékeim.Ha anyám bántott,azt alaposan tette.       Vastag vasalózsinórral vert meg, vagy összeharapta a kezemet.


Tizenöt évesen elszöktem.Akkor kezdtem először dolgozni,majd később tanulni.Az első munkahelyemen ismerkedtem meg egy leszbikussal.Tizenhét éves koromban az első prostituálttal és az áldozatával, akit ő adott el egy iraki üzletembernek. Ötven dollárért. Akkor még nem értettem ezeket a dolgokat.Isten nem engedte meg hat évvel ezelőttig , hogy emlékezzem.

Nemrég megmutatta,hogyan jöttem a világra. Kezdem megérteni miért adta a lehető legnehezebb életet. Lassan értettem meg mit vár tőlem.

A gyermekmolesztálások évtizedek óta elkísérnek.


Majdnem minden bűnöző, prostituált, homoszexuális akit ismertem, bántalmazott ember volt. Magyarország, és a világ eltűri ezt.

A legtöbben azt mondják nem tudják elviselni,vagy, hogy nem is igaz, hogy ilyesmi létezik.

A hallgatás, a titkolózás,30 millió gyermekrabszolgát eredményezett.Az ő életükkel,hogy fogunk elszámolni?


Az elmúlt  években,olyan emberek fordultak ellenem akiket szerettem,akikben megbíztam. Amit leírok sok embernek nem fog tetszeni. De én csak egy dolgot akarok.


A Mennyei Atyának engedelmeskedni.Amit kér tőlem ,és amit láttam, hallottam, leírom. Mindent. Mert ha csak egy gyerek élete is megváltozik,akkor érdemes belevágni. Szeretném azokat elérni, akik olyan törvényeket hoznak, amit ők sem tudnak betartani. Azokat,akik visszakényszerítik a gyerekeket a nyomorba, olyan szülőkhöz akik továbbra is molesztálhatják ,akár prostituáltnak is eladhatják gyermekeiket.



Nyolc évvel ezelőtt a Duna-parton sétálgattam egy öt éves kisfiúval.Csodálatos nap volt.Hónapok óta először mertem nagyobb utat megtenni reménykedve abban,hogy végre meggyógyulok gerincbetegségemből. Megkért hajoljak le, mert mondani akar valamit.

Ocsmány pornográf szavakat súgott a fülembe.

Két hónapig ordítottam befelé.A lelkem olyan fájdalmakon ment keresztül ami elviselhetetlen volt. Nem szóltam senkinek.Nem mertem. Aztán felhívtam a lelkipásztoromat. Pár nappal később találkoztam egy hölggyel.Két gyermeket nevel.A saját szüleik rontották meg őket. Megkérdeztem a pásztoromat, szerinted mégis , hogy mondjam el nekik, hogy az Úr Jézus szereti őket?

Azt mondta: beszélj a  megbocsájtásról.
Persze gondoltam, pont arról. Fel kéne őket kötni,nem megbocsájtani. A sorsukra hagytam a gyerekeket mert tudtam, hogy nem tudom őszintén kimondani. Később jutott eszembe,hogy minden megerőszakolt ember azt hiszi, hogy megérdemelte. Maguknak kellett megbocsájtani.A szüleik  még a börtönből is keresték őket.
Ilyenkor megdöbbenek. Meddig tűrhető el a gonoszság?

Egy másik hölgy is felhívott, mert a három éves kislánya démonokat lát. Elhozta hozzám a kislányt aki elmesélte,hogy az óvodában halloweent  játszottak.Azóta látja a kis szörnyeket. Mennyi ostoba, gonosz játék létezik amin az emberek csak nevetnek. Az ördög is,mert már rég a gyerekeket tekinti első célpontjának.

A szentimentális, bűntudattal,és túlzott elfoglaltsággal terhelt szülők egy nap arra ébrednek, hogy  nem ismerik akit felneveltek . Aki lázad ,hazudik,nem tiszteli a szüleit.Mi hívők ezt hívjuk az utolsó idők jeleinek. Imádkoztam a kislányért,és Isten meghallgatott.Megszabadította.

A többiek..nos nemsokára elmondom a történetüket.

Ez a szolgálat,amire Isten elhívott, kimondhatatlan fájdalommal jár. Ahogy az Úr elém hozta őket,mindig csak egy kérdés volt a fejemben.

Isten!!!!hogy tudod végig nézni ezt???Őt vádoltam magamban,mint oly sokan teszik. De Tőle a mai napig nem mertem még megkérdezni.Pedig számtalanszor bebizonyította a szeretetét. De vajon én bízom -e benne?Talán a könyv végére kiderül.Én nem vagyok hajlandó egy olyan birodalmat építeni,ahol a gyerekekkel bármit meglehet tenni.

Harcolni fogok ellene,mert Isten Ereje a rendelkezésemre áll.

Láttam,tapasztaltam,hogy az Úr Jézus képes bárkit meggyógyítani, megváltoztatni.


Legyen áldott érte!



2017 február 23 -án pszichiátriára utaltak bipoláris zavarral.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bipol%C3%A1ris_zavar


Még hónapokig ott leszek,de közben leírom,hogyan jutottam idáig.


Nem könnyű, ezért ha hívő vagy kérlek imádkozz érte.Mert nem az a célom,hogy bosszút álljak, hanem,hogy végre komolyan vegyék a gyerekeket, azokat a nevelőszülőket,akiket tönkre tettek.A Gyermekvédelem haldoklik!De még vannak akik kisajtolják belőle amit csak lehet. A hatalom visszaél Istentől kapott jogával.

Minket pedig mészárszékre visznek elvégre valakinek fizetnie kell a rossz döntésekért!

Soha nem mertem gondolni,hogy egyszer még leírom,de Magyarország törvényhozása csúnyán elbánt velünk.Mégis folytattam volna...de a vádaskodásokat nem bírtam feldolgozni.


Mivel azt mertem mondani:hogy nem értek egyet azzal,hogy a gyerekeknek kapcsolatot kell tartani a szüleikkel(be is bizonyosodott mennyire aljas módon bántak velük) vissza kényszerítik a gyerekeket a nyomorba,és azokhoz akik AIDS-el megfertőzték,szexuálisan molesztálták őket,ezért feketebárány lettem.

A büntetésem: Meghurcoltatás, vádaskodás, fenyegetés, lelki terror! Bizonyítani nem tudom,nem is akarom.Istenre bíztam őket.Amikor megbocsájtottam nekik, rájöttem, hogy szeretem őket,de a gondolkodásukat nem tudom megváltoztatni. Megpecsételtek,és azóta is ennek tükrében beszélnek,döntenek felőlem. 

A hatalmasok pár éve eldöntötték,hogy semmit nem érnek a hivatásos nevelőszülők.130 kollégám lépett ki. Lecsökkentették a fizetésemet, visszaminősítettek, juttatásokat, szabadságot, vettek el, és végül: a gyerekek már máshol vannak.


Én pedig beteg vagyok,és gyászolok.Napi 24 órát dolgoztam,húsz éven keresztül.Soha nem voltam,még szabadságon,sem táppénzen.


Ennyit érek??? 28 év,öt igen nehéz gyerek nevelése után?


Nos majd Isten gondoskodik rólunk,és igazságot szolgáltat!Kinek kinek érdeme szerint!



1 megjegyzés:

Marika Maasai írta...

Megkérdeztem az Úr Jézust. Hirtelen hatalmas fájdalmat éreztem.
Láttam ŐT,a Hatalmast,az Egyetlent.Annyira fájt a kérdés neki,hogy ahogy azonosultam a fájdalmával,azt hittem meghalok.Elviselhetetlen volt.Megértettem,hogy soha nem engedte meg.Az emberiség gonoszságai juttatták a gyerekeket ide.Szodoma óta kísér minket ez a borzalom.Találkoztam néhány kisgyerekkel.Borzalmas állapotban vannak.4-10 évesek.Azt hiszem új szolgálatot kaptam,amit egyenlőre nem tudok elviselni.

Milyen élet lehetséges AIDS betegen? Megtöretve !/1 rész

Úgy hallom ezt a kérdést ma is, mint amikor először kezdtem szolgálni AIDS beteg emberek felé. Az ő válaszuk ugyanazt mondta, mint a társa...